Ez volt a legkisebb szovjet személyautó - természetesen a ténylegesen gyártottak közül. A szovjet pártvezetés az 50-es években határozta el egy Moszkvicsnál kisebb népautó tervezését, és alig kellett jó fél évtized, a Zaporozsec el is készült, a Zaporozsjei traktorgyárban.
<page name="0"></page>
 |
A 965-ös Zaporozsec még a 600-as Fiat formáját, khm, mondjuk úgy, követte. Már az első, 1960-as sorozatok is V4-es motorokkal készültek; valóban kísérleteztek boxer elrendezéssel, de az az ukránoknak nem igazán jött össze. Az első motorok 700 köbcentije hamarosan 900-ra nőtt, de tudták a mérnökök, hogy még egy kisautónak is sokkal jobb az ezerkettes.
 |
|
| |
 |
A 80-as évekig kisebb változtatásokkal gyártott 968-as 1972-ben jelent meg. A tervezőt ezúttal egy NSU Prinz alakú múzsa csókolta homlokon: szembeötlő a fürdőkád-forma, meg persze a farmotor és a hátsókerék-hajtás. És boxemotor is hasonlított volna, ha a kozákoknak öszejön. De mindvégig megmaradtak a léghűtéses V4-nél.
A Zaporozsec motorját két fontos - és nem igaz - legenda övezi. Az elterjedtebb szerint az autót a T34-es tankok önindítója hajtja. Tökéletes legenda: jól hangzik, és akár igaz is lehetne, de nem az. Hogy ki találta ki és terjesztette el Magyarországon (mert tudtommal máshol ilyet nem mesélnek), valószínűleg már sose fogjuk megtudni.
| |
|
 |
|
A kettes számú legenda a boxermotor. A Zaporozsecben nincs boxermotor. Igen, a hangja olyan, mint egy VW Bogáré, és a Zaporozsec mindig elég ritka volt ahhoz, hogy egyszerű szemrevételezéssel dőlhessen meg a tévhit. Ráadásul ugye Zaporozsecet a legritkább esetben vettek olyanok, akik értettek egy kicsit az autókhoz, és jószántukból nyitogatták a motorházat - a vásárlóközönség túlnyomórészt olyanokból állt, akik lemaradtak az autóbb autókról, és azt feltételezték, hogy ha már így hivatalosan árulják, a Zaporozsec se lehet olyan rossz.
| |
|
| |
 |
A 968 M széria motorjának érdekessége, hogy egy Lada gyújtáselosztó és porlasztó segítségével a teljesítmény 55 lóerőre nőtt. És a korábbi, kopoltyús 968-asok dupla kipufogóvéges, de alapjában egy csövű kipufogórendszerével ellentétben ennek hengersoronként egy kipufogója van (V-motor esetén a két henger is már sornak számít). Ez nem csak szebb, de olcsóbb megoldás is, nem kell annyit kanyarítani a leömlőket.
| |
|
 |
|
| Eredeti felirat: Figyelem! A fékfolyadék mennyisége megfeleljen az üzemeltetésben előírtaknak | |
Tesztautónk érdekessége, hogy 1981 óta alig több mint 30 ezer kilométert tett meg, állni pedig szerető tulajdonosa jóvoltából garázsban állt. Így hát távolról sincs lepukkanva - nemhogy kortársaihoz, de az egy-két évet utcai harcban edződött egykori fajtársakhoz képest is kiugróan intakt állapotban konzerválódott.
| |
|
| |
 |
Az agresszív foszöld festés semmit nem mattult, a motor pöccre indul, feltéve persze, hogy az akkumulátor nem merült le az állásban. A 968 M a klasszikus Zaporozsec utolsó változata, amit formailag kissé már túl is finomítottak. A legnagyobb kár az oldalsó kopoltyúk eltűnése - az autó hátulján csak néhány vékony lamellán tud áthatolni a léghűtéshez szükséges huzat. Mindez műszakilag természetesen nem gond, csak hát a szépség, ugye.
| |
|
 |
|
Ha egy fontos gömbölyítést levettek, az egységesség jegyében lecserélték a hátsó világítást is. A két szép kerek lámpa helyett ezen téglalap alakúak vannak, és ez nekem még akkor is rosszul esik, ha jól emlékszem, hogy mi a kerek lámpás-kopoltyús Zaporozsecünkkel egyszer letolattuk a jobb hátsó kis fémkoszorúját, és a gulyáskommunizmus hiánygazdaságában soha nem sikerült másikat szerezni.
A 968 M formája tehát a legjellegtelenebb valamennyi 968-as közül. Eredetileg az autó orrán egy tisztítási szempontból katasztrofális, de legalább szép krómrács volt. Néhány év után ezt lecserélték egy jobban tisztítható, de talán kevésbé szép krómcsíkra.
| |
|
| |
 |
Ez pedig már a végkifejlet: gumikeretes első lámpák, szögletes indexek, köztük a domború krómbajusz emlékére fájdalmasan utaló szürkés bádogcsík. Eltűnt a bordó zománcos ZAZ embléma is, helyette egy fekete műanyag jelzi a márkát a motorház tetején, ami akár kultuszdarab is lehetne, de ahhoz túl ritka az M széria.
Műszakilag egy Zaporozsecnél sose lehet tudni, ezért aztán a hátsó rendszám alatt megmaradt a jellegzetes lukakból álló rombusz-csillagkép, melyben az alsó három lyuk arra szolgál, hogy az ékszíjtárcsa csavarkulcsait átdughassuk rajtuk, a felső viszont a kurbli nyílása. A Zaporozsszkij Avtozavod Kommunar mentségére szóljon, hogy a kurblinyílás inkább csak egy minden-kötél-szakad-opció, valójában kurblit a jóval régebbi Zaporozsecekhez se mellékeltek.
< >
| |
|
 |
|
Szép barnás-bordó műbőrök az üléseken, a Zaporozsec talán ezen a téren halmozta fel a legkisebb lemaradást a kortársakkal szemben. A műszerfal borítása egészen döbbenetes módon puha, valószínűleg inkább a véletlen műve, mintsem tudatos biztonságtechnikai tervezésé.
Erre utal, hogy a kormány bezzeg vékony és kőkemény. A kormányoszlop ellenben állítólag biztonsági, ütközéskor szépen összecsuklik, ezt azonban a vonatkozó Zaporozsec-legenda ismeretében nem próbálnám ki.
| |
|
| |
 |
A műszaki adatok alapján nagyon szűk kis autó kellene, hogy legyen, de elöl és hátul is egész jól el lehet férni. A csomagtér viszont már tényleg határozottan kicsi, farmotoros autók elejével nehéz csodát tenni, ráadásul ott van még a benzinkályha is.
Az elöl-hátul független kerékfelfüggesztés révén akár jó is lehetne az úttartás és a menetkomfort. És lehet, hogy jó, ezt mai fejjel már nagyon nehéz megítélni, de tény, hogy agresszív csapatáskor nem borultam fel, és a normális közlekedés is egész kellemesnek bizonyult.
|
A Zaporozsec fő kuriózuma talán a benzinkályha, ami leginkább egy mini atomreaktorra hasonlít az autó elejében. A benzinkályha valójában egy különálló kis benzinmotor, saját porlasztóval és elektromos benzinpumpával, amire az autó saját AC-pumpájának váratlan halála esetén ráköthetjük magát a nagy farmotort is.
| |
|
| |
 |
Állófűtés? Nofene. Manapság a luxusautók közt is kevésben találunk ilyesmit, mármint állófűtést, mint olyant, mert ilyen Zaporozsec-kályhát tutira nem szerelnek rendes autóba. A Zaporozsec fűtése inkább afféle házi bálvány, mint hétköznapi használati tárgy.
A mi kopoltyús, almazöld 968-asunkban még a fűtés kijelzője is közvetlenül utalt szakrális jelentőségére. A bekapcsolásakor először egy bádog keretben gyulladt ki egy piros kereszt. Ez azonban még nem a szentlélek eljövetelét hirdette, csak egyszerűen jelezte, hogy a fűtés bekapcsolódott, és ebből akár még meleg is lehet.
|
| |
|
 |
|
A második fokozat sajnos nem mindig lépett működésbe, és épp ez adta a benzinkályha misztikumát. Tehát néha igen, néha nem, nem pedig egy ideig igen, aztán nem, hogy meg lehessen csináltatni, minekutána megint igen lenne egy ideig. A szeszélyes benzinkályha lényege, hogy szervizben soha nem produkál hibajelenséget, vagy ha igen,szétszedve semmi látható hibajel nincs. Ezért is meghatározó gyermekkori élményem, ahogy családunk pöfög a késő őszi szürkületben, és szuggeráljuk a vörös keresztet, gyulladjon már ki a közepében a fűtés tényleges bekövetkeztét jelző fehér pont.
A nosztalgiázás igazi szépsége, hogy az 1982-es M szériához tartozó, már kopoltyúmentes tesztautónkban más volt a fűtés visszajelzője - egy egyszerű zöld lámpácska - a meleg ugyanolyan valószínűséggel jött elő a "középkonzol" alatti lenyitható műanyag dobozból. Tehát vagy igen, vagy nem, prognosztizálhatatlanul, minden logikus sorrendiséget sutba dobva. A tulajdonos szerint legutóbb tök jól fűtött. Most meg egyáltalán nem; a jellegzetes surrogást hallani, meleg viszont nincs.
| |
|
Azt hittem, csak egy kis nosztalgiázás lesz, elvégre egy 968-as volt családunk első autója, 1976-ban. Emlékeim szerint szörnyű lehetett, de sose volt benne hányingerem, mint a Ladában. És kissé szeszélyes volt a fűtése. Mai szemmel viszont a Zaporozsec egyáltalán nem tűnt rossz autónak - elfogadható útfekvés, belső tér, és pókhálómentesített légszűrővel a gyorsulása se lehet rossz. Ez persze inkább optikai/nosztalgiai csalódás lehet, és inkább a borzongó kortársak láthatták jól. Ma már azonban mindegy is - az ilyen jó állapotú Zaporozsecekre mindenki vigyázzon, mint a szeme fényére, mert ennél eszelősebb autót nem nagyon termelt a keleti blokk.
< >
|
|
< >
További cikkeink
